Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár az egyik legjelentősebb hazai folklórfesztivál - a népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet seregszemléje, amelyen műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek működnek közre, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében.

Idén is várja a népzene, néptánc, valamint a magyar hagyományok és kézműves termékek kedvelőit az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár. A háromnapos találkozó március 30. és április 1. között zajlik a Papp László Sportarénában. A húsvéti hagyományokra tekintettel az eddigi évek nyitó gáláját, a „Halljunk szót…!” Nagypéntek helyett húsvét hétfőn, a program zárásaként rendezik meg.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként zajlik minden évben. Idén a húsvéti ünnepek idejére esik a program, amely eddig néhány alkalommal fordult elő. „A húsvéti időpontot több tényező alakította, például, hogy a Tavaszi Fesztivál ideje alatt a Papp László Sportarénában ekkor kaptunk helyet a Táncháztalálkozóra, amelyet természetesen nem szerettünk volna elhagyni. A program általában a nagyböjti időszakra esik, mégsem maradnak távol emiatt a népművészet kedvelői, így bízunk benne, hogy húsvét hétvégén is sokan látogatnak el a rendezvényre” – mondta el Berán István, a Táncház Egyesület ügyvezetője.

A Kárpát-medencei magyar nyelvterületeket érintő rendezvény szervezői a programokban igyekeznek kapcsolódni a húsvéti tradíciókhoz. „A húsvét ünnepe a Táncháztalálkozó tematikájában is megjelenik: az ekkor használatos népszokásokkal, például villőzéssel, tojásfestéssel is várjuk a látogatókat” – hangsúlyozta az egyesület vezetője.

Az ünnep mellett még egy kiemelt témája lesz az idei programnak, mégpedig a szlovákiai magyarság kultúrája: a szombat napközbeni Aprók Bálja idén a Felvidék zene-és tánchagyományának jegyében telik, emellett fotókiállítással és kamara-előadásokkal is kapcsolódnak a régióhoz. Fellép többek között a pozsonyi székhelyű Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes, valamint a 2011-ben alakult Kuttyomfitty Társulat, amely műsoraiban a szórakoztatás mellett néprajzi, zenei és irodalmi ismeretekkel is bővíti közönsége tudását.

„Az Éjszakai Bált szombaton este a Fáklya Klubban rendezzük, a szokásos pénteki nyitógálát pedig a Nagypéntekre való tekintettel április 1-jén, hétfőn a program zárásaként tartjuk meg a Thália Színházban” – fejtette ki Berán István. A „Halljunk szót” címet viselő gála különlegessége, hogy a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor résztvevőit láthatja újra egy színpadon a közönség.

További információ:http://tanchaztalalkozo.hu

Kossuth-díjat kaptak megosztva az idén 25 éves Csík Zenekar tagjai, akik azonban a zord időjárás miatt nem tudtak elutazni a pénteki budapesti ünnepségre. A zenekar elsősorban azzal lett országosan ismert, hogy az autentikus népzenét magyar könnyűzenei feldolgozásokkal vegyíti.

"Egyáltalán nem bánom, hogy széles körben ezek a feldolgozások, köztük a Kispál és a Borz Csillag vagy fecskéje vagy a Quimby Most múlik pontosanja tettek minket népszerűvé, ismertté. Ennek köszönhető ugyanis, hogy a számunkra értékes magyar népzenét, a táncdallamokat, mindannyiunk kincsét nagyon sok olyan emberhez tudtuk eljuttatni, akik talán e nélkül soha nem hallgattak volna ilyen muzsikát" - fejtette ki Csík János, a zenekar vezetője az MTI-nek.

A Csík Zenekar idén ünnepli negyedszázados jubileumát: 1988-ban alakult Kecskeméten. Az indoklás szerint az együttes tagjai sajátos hangzásvilágú, az autentikus népzenét világzenével, illetve könnyű műfajokkal ötvöző, s ezáltal új műfajt teremtő, a magyar könnyűzene nemzedékei között hidat építő, határainkon túl is rendkívül népszerű, negyedszázados művészi pályafutásuk elismeréseként kapták meg megosztva a kitüntetést.

"A Kossuth-díjban biztosan benne van egyfajta visszajelzés az elmúlt 25 évre, a kitüntetés biztatást, igazolást jelent számunkra arról, hogy jó úton haladunk. De fontos az is, hogy folytatni tudjuk az ügyszeretetre, az igényességre és a minőségre való eddigi törekvést" - fogalmazott a zenekarvezető.

A héttagú együttesben Csík János (hegedű, ének) mellett Majorosi Marianna (ének), Barcza Zsolt (cimbalom), Bartók József (nagybőgő), Kunos Tamás (brácsa), Makó Péter (fúvósok) és Szabó Attila (hegedű) szerepel. Közülük Csík János mellett Kunos Tamás volt az alapítók között, ő néhány év kihagyás után 2001 óta tagja ismét a zenekarnak, amelynek felállása 2002 óta változatlan.

A zenekar tavaly tizenötezer néző előtt nagyszabású koncertet tartott a Sziget fesztivál mínusz egyedik napján, olyan vendégekkel, mint Kovács Kati, Presser Gábor, Szörényi Levente, Bródy János, Hobo, Lovasi András, Kiss Tibor és Ferenczi György. A 25. születésnapot idén májusban a Művészetek Palotájában ünneplik kiemelt koncerttel.

"A hangsúly ezúttal a népzenéhez való kötődésünkön lesz, azon, ki és mi tanított meg minket másként látni a muzsikát. Sokat köszönhetünk a táncházmozgalom jó zenekarainak, gyűjtéseiknek, fellépnek velünk régi mestereink, Hegedűs Zoltán, Halmos Béla, Berecz András és Balogh Kálmán" - jegyezte meg Csík János.

Beszámolt arról, hogy a 25 éves évforduló alkalmából megjelenik egy könyv a zenekarról, és terveznek egy vinyl lemezt legsikeresebb számaikkal. Ősz végére készülhet el egy olyan kiadvány, amely korábban nem publikált zeneszámokat, feldolgozásokat fog tartalmazni.
"Nemcsak ünnepelni szeretnénk, hanem továbblépni, újabb gondolatokat hozni. Az új dolgaink között lesz autentikus népzene, saját eredetű feldolgozás, a magunk gondolatai alapján összehozott zene is, ez azonban még a jövő zenéje" - mondta Csík János az MTI-nek. 

Sebestyén Márta népdalénekes, előadóművész kapta idén a Kölcsey Ferenc emlékplakettet a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcseke református templomában tartott ünnepi megemlékezésen, január 22-én.

A művésznő, aki egykor Kodály Zoltán tanítványa is volt, olyan hazai kiválóságok után nyerte el a díjat, mint Jankovics Marcell filmrendező, Szilágyi István író, Makovec Imre építész vagy Csoóri Sándor költő.
 
Korábbi elismerései között szerepel az 1991-es Liszt-, az 1999-es Kossuth- és 2003-as Prima Primissima-, valamint két EMeRTon- (1993, 1997) és egy Arany Zsiráf-díj (1996); megkapta egyebek mellett az I. kerület (2004), ill. Kispest (2006) díszpolgára és a Magyar Kultúra Követe (2007) kitüntetést, nemzetközi szinten pedig egy Grammy- (Deep Forest: Bohem, világzene kategóriában, 1996) és egy Oscar-szoborral (a legjobb filmzene és zenei motívum Az angol beteg című filmben, 1997), jutalmazták; Olaszországban elnyerte a Diploma alla Carriera és a Chinciano Fellini-díjat is. 

2011. október 14-15-16-án 25. alkalommal ismét megrendezésre kerül a Kállai Kettős Néptáncfesztivál.

A kétévente szervezett fesztivál találkozási és versenyzési lehetőséget biztosít a néptánc mozgalom élvonalába tartozó együtteseknek, mind e mellett szakmai értékeléssel egybekötött tapasztalatcserére és tanácsadásra ad lehetőséget. Az együttesi visszajelzéseket figyelembe véve az idei évben nem terveznek a tájolást, (a környező településeken való fellépést) ill. az időjárás kiszámíthatatlansága és más egyéb procedúra miatt a menettánc – táncos felvonulás –helyett más bemutatkozási lehetőséget szeretnének biztosítani az együtteseknek.  Természetesen a XXV. Fesztivált is a Gálaműsor zárja majd.

A Kállai Kettős Néptáncfesztivál meghívásos rendezvény, amelyen a néptánc mozgalomban Jól Minősült és Kiválóan Minősült Együttesek, és a rendezők által meghívott külföldi csoportok vehetnek részt.

A fesztivál megrendezése 1971-óta szívügye Nagykálló Város vezetésének, bár 2007-ben a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ bezárása után a szakma és a táncosok is aggódtak a fesztivál jövője miatt – tegyük hozzá jogosan! A kitartó munkának, biztatásoknak és az önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetően biztosítani tudták a fesztivál technikai igényeit. A Fesztiválfalu megépítésével és az ott megrendezett koncertekkel, kézműves bemutatókkal, fotószínházzal, stb. sikerült még közelebb vinni a fesztivált a nagykállói emberekhez.
Sajnos az új művelődési központ felépítésére még várniuk kell, így az idei fesztivál helyszíne marad a Városi Sportcsarnok. Az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek mellett a város többmilliós beruházása bizonyítja azt, hogy elkötelezettek vagyunk a táncos seregszemle megrendezésére, a népi kultúra megtartására, továbbítására. A MI FESZTIVÁLUNK nemcsak Nagykálló, hanem az országban működő és szakmailag elismert együttesek, néptáncosok, népzenészek, szakemberek Fesztiválja!
Két éve úgy döntöttünk, hogy a szervezéssel járó kihívásokon túl a fesztiválokat minősítő Magyar Fesztivál Regisztráció és Minősítési Program Szakmai Intéző Bizottsága előtt is „megmérettetjük” Kelet-Magyarország legnagyobb folklórfesztiválját.
A Szakmai Intéző Bizottság döntése alapján a Kállai Kettős Néptáncfesztivál JÓ MINŐSÍTÉST kapott.

Budapesten tartja idei kongresszusát a Cimbalom Világszövetség: a szerda este kezdődő rendezvény részeként hangversenyeket és kiállítást rendeznek, bemutatókat és előadásokat tartanak a XVII. kerületi Vigyázó Sándor Művelődési Házban.

A szervezet 11. kongresszusával tér vissza Magyarországra, abból az alkalomból, hogy 20 évvel ezelőtt, 1991-ben itt alapították meg a világszövetséget – mondta el Herencsár Viktória cimbalomművész, a szervezet elnöke, aki Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Demlyén Krisztina és Tóth Andrea, Unger Balázs és a Cimbaliband, valamint a Testore vonósnégyes és barátai társaságában lép fel a szerda esti nyitókoncerten.
    

Herencsár Viktória megjegyezte, hogy a szövetség kétévente szervezi kongresszusát, mindig más helyszínen. Most négy kontinens – Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália – 21 országából várnak 156 résztvevőt.
    

Mint azt a szervezet elnöke felidézte, az alapításkor, 1991-ben úgy érezték, hogy meg kell ismertetni az emberekkel, milyen sokféle zene játszható a cimbalmon, nemcsak népi és történeti dallamok, hanem klasszikus és kortárs muzsika is. A zenészeknek pedig arra volt szükségük, hogy megismerjék a hangszer változatos irodalmát. Két évtizeddel ezelőtt igen nehéz volt kottákhoz jutni és nem volt a különböző országok cimbalomjátékosai között információcsere.
    

Ma már 32 országból vannak tagjaik – hangsúlyozta Herencsár Viktória, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy mindenki nem tudott eljönni a kongresszusra vagy a távolság, vagy a vízum beszerzésének problematikussága miatt. De a tevékenységük – amelynek központja két kongresszus között a szövetség – igen gyümölcsöző, ma már a dzsessz egyik fontos hangszere a cimbalom, sőt, a popzenészek is mind gyakrabban használják.
    

Több helyen – például Svájcban, Ausztriában, Szlovákiában – sikerült elérni, hogy kezdődjön meg a cimbalomoktatás vagy ne szüntessenek meg konzervatóriumi szakokat, illetve legyen akadémiai szintű képzés – fűzte hozzá Herencsár Viktória.
    

Elárulta, hogy a kongresszuson mutatja be azt az elektronikus cimbalmot, amely ugyan még fejlesztés alatt áll, de már megszólaltatható: igen érdekes hangot képes adni, hasonlóképpen lehet torzítókat használni, mint egy gitárnál vagy hegedűnél.

A Csík zenekar különleges vendégekkel, Kiss Tiborral és Presser Gáborral lép fel a brit fővárosban. 

A Csík zenekar, hazánk talán legnépszerűbb népzenei formációja október 14-én lép fel Londonban, a Scala nevű neves koncerthelyszínen, a Kings Crossnál. Az együttes vendégeként ott lesz a Quimby frontembere, Kiss Tibor, és az LGT-vezetője, Presser Gábor. Mindketten zenéltek már a Csíkkal, de színpadra lépésük minden egyes alkalommal ünnep és különlegesség.

A formáció huszonhárom esztendeje meghatározó szereplője a honi népzenei életnek. A szélesebb közönség - és, tegyük hozzá: a nem kizárólag „népzenei” közönség - az elmúlt néhány évben ismerhette meg a zenéjébe egyébként is több zenei stílus, többek közt a blues elemeit bele-becsempésző Csík zenekart, egészen különleges és nagyszerű Kispál és Borz- és Quimby-feldolgozásaik révén.

Az első efféle „átdolgozós” Csík-album, a 2005-ös Senki nem ért semmit, a második, a 2008-as Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen - előbbi platina, utóbbi dupla platina státuszig emelkedett. 2009-ben az együttes CD/DVD-t adott kiSzívestÖRÖMest címmel. A külföldön is rendszeresen turnézó Csík zenekarmindemellett 2007-ben Fonogram-díjat, 2009-ben Magyar Örökség-díjat 2010-ben pedig Prima Primissima-díjat kapott.

A Csík zenekar - hasonlóan a korábban Londonban koncertező Kispál és a Borzhoz, a Quimbyhez, a 30Y-hoz, HS7-hez, az Európa Kiadóhoz, a Kiscsillaghoz, vagy a majd decemberben fellépő KFT-hez - a Drum & Monkey szervezőcsoport jóvoltából lép fel a brit fővárosban.

A Kerekes Band az utóbbi évek egyik legütősebb világzenei bandája: hasító ethno-funk, felszabadító csángó boogie, nagy terpeszes rock 'n' roll. Koncertjeikre jellemző a pulzáló "stadion-folk" hangulat, melyet csodás gyógyulások és pszichedelikus látomások kísérnek. Fehér Zsombor koffernyi effekttel megtámogatott furulyakészlete mellett egyszemélyes showműsorával teszi fel a betyárkalapot az élményre, miközben úgy fújja, akár egy bronxi funkpartira beszabadult megvadult őscsángó, aki Jimi

 Hendrix legzúzósabb ütemeit szívta magába a gyimesi hegytetőn. Námor Csaba úgy nyomja kobzát, ahogy az az Ethno Funk Testvériség igazságtevőjéhez illik: minden akkordja felér egy pörgőrúgással. Csarnó Ákos brácsajátéka hozza az atavisztikus örömtudathasadás energiáját és zaftját, mialatt higanypumpaként kezdi mozgatni a hallgató lelkét. Kónya Csaba basszusa és Fehér Viktor dobjátéka pedig egyértelműen a folk-biznisz legkeményebben dolgozó ritmusszekcióját adja.

Koncert: 2011. szeptember 23. (péntek) 20.00

Miskolc, Művészetek Háza előtti tér, Jameson színpad

Idén szeptemberben 10. évadát nyitja meg az Erzsébet téri Gödör Klub. A klub erőssége aktualitásában és társadalmi felelősségvállalásában rejlik, amely éppúgy megjelenik művészi kínálatában (zene, tánc, színház, performansz, irodalom, képző- és iparművészet), mint a civil programokban (Zöld Gödör program, középiskolás korosztályt célzó rendezvények, civil programok a demokratikus értékekről, jogokról, kötelezettségekről, társadalmi szerepvállalásról, tehetségkutató projektek, roma program, stb.).

A sokszínű kínálat részeként a Gödör Klubban nyílik meg az új táncházi évad. A huszonkettedik szezonnyitón szeptember 17-én, szombaton bemutatkoznak a Magyarországon és a határainkon túl működő magyar táncházak és a hazai etnikumok kultúráját őrző-közvetítő nemzetiségi táncházak. Délután négykor gyermekjátszóval, kézműves foglalkozásokkal és az aprók táncával kezdődik a program. Ezután a felnőttek hajnalig tartó, egymást váltó táncházakban táncolhatják, tanulhatják a magyar nyelvterület különböző tájegységeinek táncait. Fellépnek többek között a százhalombattai Csepp Forrás gyermek együttes táncosai, a Kolompos együttes, a Magyarpalatkai Banda, a Csürrentő zenekar, valamint Szalonna és Bandája. A helyszínen CD-k, könyvek, oktatási segédanyagok, ruhák, viseletek és ékszerek vására is helyet kap. Szervezők: Táncház Egyesület, Gödör Klub.

A Gödör Klubban évekkel ezelőtt talált otthonra a hagyományőrző magyar táncházmozgalom. Minden hónapban kétszer rendeznek táncházat. A hazai együttesek, tánctanárok mellett időről-időre fellépnek határon túli magyar előadók is. Szeptember 15-én a zenéről Nyitrai Tamás és barátai, a Bivaly, és a Csürrentő gondoskodik, szeptember 29-én Guessus Majda Mária koncertje után a Téka és a Zurgó együttes húzza a talpalávalót.

Újdonság, hogy októbertől minden vasárnap 16.00-tól Családi Táncházzal várják a kicsiket és szüleiket, nagyszüleiket. A zenéről ifj. Csoóri Sándor és fiai gondoskodnak

Nemrégiben ért véget az idei Diósgyőri Várszínházi Esték programsorozat, a nézőközönség máris egy újabb igazi kultúra csemegét fogyaszthat, ha úgy szeretné. A Háromszék Erdélyi Állami Táncegyüttes Kós Károly és Wass Albert szellemisége nyomán egy olyan produkcióval kedveskedik az miskolci közönségnek, amely valóban a legnagyobbak közreműködésével jött létre. Novák Ferenc  - Tata kétszeres Kossuth díjas művész, aki szintén részt vett a munkálatokban csak egy olyan név a sok közül, akik már régóta újabb és újabb mérföldköveket gurítanak elénk ebben az amúgy is gyönyörű szakmában. A Horányi László által rendezett és Ivácson Lászlóáltal koreografált mestermű címe: Erdélyország az Én Hazám. Képzeltbeli hajónkon körbeutazzuk Erdélyországot, azt az országot melynél alig van több természeti, történelmi, népéleti, kulturális kincsekkel bíró földrész a Kárpát-medencében.

    Amennyiben hagyományfaggató időutazásunk során, jeles múltunkra hivatkozunk, ha a jelen eltörpülésének tanújaként, távoli fények után kutakodunk, azt nem dicsvágy vagy önfitogtatásból tesszük – hiszen a valódi érdem szerény szokott lenni – hanem tesszük azért, mert a múlt iránytűje a jelennek, s mert létszükségletünk visszapillantani a múlt ritmusaira, hogy tisztábban hallhassuk jövőnk dallamait. Vándorlásunkon  segítségül hívjukaz élő zene, a tánc, a mozdulat, a szó, a nevetés, a könny, a vetített kép erejét, hogy a nézőkkel közösen megteremthessük azt a harmóniát, mely szükséges az emberiség jelenkori, jövőbeli megmaradásához. A minden tekintetben tökéletes alkotás egy olyan élménnyel gazdagít majd Bennünket, amelyre már nagyon régen vágytunk, egy olyan világot teremt nekünk, amely bizton segít, hogy megismerjük mindazt, ami jobbá tesz Bennünket! Ez az az előadás, amit az egész családnak látnia kell, amit biztosan nem szabad kihagyni egy multikultúrális kincs – egy igazi varázslat – egy igazi élmény!