A Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta a Színikritikusok Díjára jelöltek listáját; az előző évad legkiemelkedőbb teljesítményeit elismerő díjakat 15 kategóriában nyújtják át a szeptember 25-i ünnepélyes díjátadón a Magyar Színházban. A Színházi Kritikusok Céhe immár 31. alkalommal ítéli oda az elismeréseket.

 
A kritikusok legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolnak a legjobbakra. A tizenöt kategória mindegyikében három-három – vagy szavazategyenlőség esetén több – jelölt verseng, de hogy közülük ki kapja a díjat, az csak szeptember 25-én este derül ki.

Ahogy azt már korábban bejelentették, a kritikusok az idei évtől életműdíjat is átadnak: elsőként Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház művésze veheti át a kitüntetést. Törőcsik Mari a legjobb női mellékszereplő kategóriában jelöltként is szerepel a Figaro házassága című előadásban nyújtott alakításáért.

Az idén a legtöbb, tíz jelölést a Nemzeti Színház művészei és előadásai kapták. Az Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című produkció a legjobb új magyar dráma, a legjobb előadás, a legjobb jelmez és a legjobb színházi zene kategóriában is jelölt. Szintén a Mohácsi János rendezte előadás mellékszereplőjeként kapott jelölést Kulka János. A további díjra jelölt előadások között található a Nemzeti Színház Magyar ünnep, Én vagyok a Te, valamint Jeremiás, avagy Isten hidege című darabját is.
 

Hét jelölést kapott a Katona József Színház: A mizantróp, a Nordost és a Cigányokalkotói is szerepelnek a jelöltek között. Pelsőczy Réka, a színház tagja győri bábszínházi munkájával, a Parti Nagy Lajos művéből készült A pecsenyehattyú és más mesék című előadással kapott jelölést a legjobb gyermek- és ifjúsági előadások között. A szintén katonás Keresztes Tamást a Centrál Színház Cabaret-előadásában jelölték a legjobb férfi főszereplőnek, maga az előadás pedig bekerült a legjobb zenés-szórakoztató produkciók közé.

Az Örkény Színház művészei hat jelölést kaptak: a Bagossy László rendezte János király négy kategóriában versenyez. A színház tagja Bíró Kriszta, akit a nőNYUGAT című előadásért különdíjra jelöltek.

A legjobb független színházi előadás kategóriában szavazategyenlőség miatt öt előadás verseng a díjért: a HOPPart Társulattal dolgozó Polgár Csaba Korijolánuszcímű produkciója, Mundruczó Kornél nemzetközi koprodukcióban készült előadása, a Nehéz istennek lenni, Pintér Béla legutóbbi bemutatója, a Tündöklő középszer, Zsótér Sándor a Maladype Színházzal készült munkája, a Figaro házassága, valamint aCaligula helytartója, Szikszai Rémusz első rendezése.
 

A vidéki társulatok között Eger vezet három jelöléssel: a társulattól a közelmúltban távozott Mészáros Sára és Kaszás Gergő mellett a volt igazgató, Csizmadia Tibor is jelölt. Kaposvárról Kocsis Pál (Játék a kastélyban), Szombathelyről Jeles András (A kis lord), Debrecenből Olekszandr Bilozub (Mesés férfiak szárnyakkal) kapott jelölést.

A határon túli társulatok közül a kolozsvári Leonce és Léna jelmezeit tervezőCarmencita Brojboiu, valamint a vajdasági Tanyaszínház A falu rossza című előadását rendező Táborosi Margaréta kapott jelölést.

A 2010-2011-es évad legjobbjai között különdíjra jelölték Bíró Kriszta mellett Csizmadia Tibort az egri Gárdonyi Géza Színház elmúlt tíz évéért és Orlai Tibort minőségi szórakoztató produkciók létrehozásáért.

A nagyközönség számára nyitott gála műsorvezetője Csákányi Eszter és Pál Andráslesz, az est rendezője Pelsőczy Réka. A Színházi Kritikusok Céhe a jelöltek listáját a Fidelio.hu internetes portálon tette közzé.

A legjobb új magyar dráma:

Háy János: Nehéz 
Kovács Márton Mohácsi István- Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe 

Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

A legjobb előadás:

Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe  – Nemzeti Színház, rendező: Mohácsi János
János király – Örkény Színház, rendező: Bagossy László
A mizantróp – Katona József Színház, rendező: Zsámbéki Gábor

A legjobb rendezés:

János király – Örkény Színház, rendező: Bagossy László

Mefistofele – Magyar Állami Operaház, rendező: Kovalik Balázs
A mizantróp – Katona József Színház, rendező: Zsámbéki Gábor

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Cabaret– Centrál Színház, rendező: Bozsik Yvette
Egy olasz szalmakalap – József Attila Színház, rendező: Zsótér Sándor
A falu rossza – Vajdasági Tanyaszínház, rendező: Táborosi Margaréta

A legjobb független színházi előadás:

Caligula helytartója – FÜGE, Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Zsámbéki Színházi Bázis, rendező: Szikszai Rémusz
Figaro házassága – Maladype Színház, rendező: Zsótér Sándor
Korijolánusz – HOPPart Társulat, rendező: Polgár Csaba
Nehéz istennek lenni– Trafó, NXTSTP, rendező: Mundruczó Kornél
Tündöklő középszer – Pintér Béla és Társulata, rendező: Pintér Béla

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Cyber Cyrano – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, rendező: Vidovszky György
A kis lord – Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendező: Jeles András
A pecsenyehattyú és más mesék – Vaskakas Bábszínház, Győr, rendező: Pelsőczy Réka

A legjobb női főszereplő:

Fullajtár Andrea – Nordost, Katona József Színház
Mészáros Sára – A selyemcipő, Gárdonyi Géza Színház, Eger
Molnár Piroska – Én vagyok a Te, Nemzeti Színház

A legjobb férfi főszereplő:

Fekete Ernő – A mizantróp, Katona József Színház
Keresztes Tamás – Cabaret, Centrál Színház
Mucsi Zoltán –Nehéz, Bárka Színház

A legjobb női mellékszereplő:

Lázár Kati – Nehéz, Bárka Színház
Szirtes Ági – Cigányok, Katona József Színház
Törőcsik Mari – Figaro házassága, Maladype Színház

A legjobb férfi mellékszereplő:

Kaszás Gergő – Prolik, Gárdonyi Géza Színház, Eger
Kocsis Pál – Játék a kastélyban, Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Kulka János – Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe, Nemzeti Színház

A legjobb díszlet:

János király – Örkény Színház, tervezte: Bagossy Levente

Mefistofele – Magyar Állami Operaház, tervezte: Antal Csaba
Mesés férfiak szárnyakkal – Csokonai Színház, Debrecen, tervezte: Olekszandr Bilozub

A legjobb jelmez:

Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe  – Nemzeti Színház, tervezte: Remete Kriszta

János király – Örkény Színház, tervezte: Ignjatovic Krisztina
Leonce és Léna – Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Carmencita Brojboiu

A legjobb színházi zene:

Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe  – Nemzeti Színház, zeneszerző: Kovács Márton
Magyar ünnep – Nemzeti Színház, zeneszerző: Bella Máté
Troilus és Cressida – Forte Társulat-Gyulai Várszínház, zeneszerző: Matkó Tamás

A legígéretesebb pályakezdő:

Bercsényi Péter – Budapest Bábszínház
Mészáros Piroska – Nemzeti Színház
Orosz Ákos – Maladype Társulat

Különdíj:

Bíró Krisztának, a nőNyugat című előadás létrehozásáért
Csizmadia Tibornak, az egri Gárdonyi Géza Színház elmúlt tíz évéért
Orlai Tibornak, a minőségi szórakoztató produkciókért

Rádai Andrea a Színházi Kritikusok Céhe nevében bejelentette, hogy elsőként Törőcsik Mari kapja az újonnan alapított életműdíjat, egyúttal felkérik őt a Színikritikusok Díjának védnökségére. A színésznő mind a díjat, mind a felkérést megköszönte és elfogadta. A Színházi Kritikusok Céhe immár 31 éve rendszeresen adományoz díjakat, Törőcsik Mari már hat korábbi évben is elnyerte a Színikritikusok Díját, több kategóriában is.

Az elismerést a 31. Színikritikusok Díja átadógáláján, 2011. szeptember 25-én adják át. Az életműdíj speciális elismerés, amelyet ettől az évtől kezdve ítélnek oda. Minden évben egy alkotó kaphatja meg, a kritikuscéh tagjainak döntése alapján.

Az Operettszínházé A Szépség és a Szörnyeteg játszási joga! 

A Budapesti Operettszínház szoros nemzetközi versenyben elnyerte Alan Menken, Howard Ashman és Tim Rice A Szépség és a Szörnyeteg című musicaljének játszási jogát Európában, a német nyelvterületen. Ennek kapcsán Kerényi Miklós Gábor beszélt színháza helyzetéről, és elárulta, még nem találkozott a zenés színházak helyzetének áttekintésével megbízott Ókovács Szilveszterrel, az Operaház frissen kinevezett igazgatójával.

A Böhm György által rendezett produkciót Budapesten 2005. március 18-án mutatta be a Nagymező utcai teátrum. Kerényi Miklós Gábor főigazgató a hír kapcsán elmondta, hogy a játszási jog megszerzése a herendi porcelán dizájnnak köszönhető: a mesében a személyiségként megelevenedő tárgyakon a híres magyar porcelán díszítő motívumai láthatók.
Októbertől a Budapesti Operettszínház a tervek szerint több száz előadást fog játszani Münchenben, Stuttgartban, Berlinben, Bécsben és más városokban. Ezen kívül az évadban a Marica grófnőt is játsszák Németországban és nyolc nagy gálaestet adnak a müncheni Gasteig kulturális központban.

"Zenés népszínház vagyunk, ami hihetetlenül fontos ma"

A Budapesti Operettszínház a Magyar Állami Operaház után a második legnagyobb színház, önálló zenekarral, énekkarral és balettkarral - emlékeztetett Kerényi Miklós Gábor azzal kapcsolatban, hogy változatlanul napirenden van a kérdés, átkerüljön-e a teátrum a főváros fenntartásából az államhoz. (A Fővárosi Közgyűlés szerdán nem tárgyalta a Budapesti Operettszínház ingatlanának bérleti díjáról szóló előterjesztést.)
"Évente félezer előadást játszunk, 400 ezren felüli nézőszámmal, amit operettekkel és magyar musicalekkel értünk el. A sikert nem a West End- vagy Broadway-musicalek hozzák" - hangsúlyozta a főigazgató. Kerényi Miklós Gábor kiemelte, hogy bár az operett nagyon drága műfaj, a színház költségvetésének csupán 23 százaléka állami támogatás, 77 százalék saját bevétel. A külföldi előadásaik nézőszáma is a legmagasabb a magyar együttesek között.
Az együttes két tagozatú, a hungarikumnak számító magyar operett mellett a kortárs magyar musicalek műhelye. A főigazgató kiemelte: az előadásokat - legyen szó operettről vagy musicalről - olyan elismerés fogadja Münchentől Jekatyerinburgig, ami arra utal, hogy az intézmény hordoz nemzeti jelleget.
"Zenés népszínház vagyunk, ami hihetetlenül fontos ma" - szögezte le. Kerényi Miklós Gábor központi kérdésnek tartja, hogy új magyar musicalek szülessenek és szerinte Szörényi Levente, Szakcsi Lakatos Béla és Lévay Szilveszter neve adja meg a rangját ennek a vonulatnak.

Az évi mintegy 3 milliárd forintos költségvetés úgy lehet egyensúlyban, hogy a drága operett műfaj emberi, technikai és anyagi ráfordításait megsegíti a musicalek bevétele. Ha az színház csak operettet játszana, évi két és félmilliárd forint támogatásra szorulna. Jelenleg összesen 620 millió forint közpénz kap a Budapesti Operettszínház.

Kero még nem találkozott Ókovácssal

 
Kerényi Miklós Gábor azt is közölte: még nem találkozott a zenés színházak helyzetének áttekintésével megbízott Ókovács Szilveszterrel, ugyanakkor örül, hogy a kormánymegbízott eddig megismert tervei között az Erkel Színház megnyitása hangsúlyos és felveti az operettek műsorra tűzését is.
"Elkötelezett opera-párti vagyok, több sikeres előadást rendeztem az Erkel Színházban. Azt gondolom azonban, hogy az operettjátszás önálló társulatot követel. Az átjárás a primadonna és bonviván szerepkörben lehetséges, a többi esetben viszont a jó színvonalhoz speciális operettszínészek kellenek. A mi előadásaink szerte Európában jó exportcikknek és etalonnak számítanak" - mondta végül a Budapesti Operettszínház főigazgatója.